Itt ülök egy padon, és a vizet nézem. Elmerengek a habok látványán, és azt gondolom, olyan az emlékezet, mint ez a folyó. Időről-időre partra veti a hulladékot. A víz uszadékfától, műanyagtól, lyukas lábostól szabadul. Az én emlékezetem a szégyen érzésétől próbálna megválni, ha tudna. De nem tud.…